Ha a vitorlás sportra gondolunk, nem biztos, hogy Erzsébet királyné jut először eszünkbe, pedig a balatoni vitorlázás több, mint 150 éves történetében neki is nagy szerepe volt.
A Balatonon a római időktől kezdve úsznak hajók, de a vitorlázás hazánkban az Osztrák–Magyar Monarchia idején kezdődött, ekkor az Adrián több hajóépítő cég és vitorlázó egyesület is működött már. A Balatonon is jelen voltak vitorlás hajók, de sportcélokra viszonylag később kezdték használni. 1797. július 16-án avatták fel az első ismert magyar hajót, a Phonixet, amely Festetics Pál 1760-ban létesített hajógyárában készült Fenékpusztán, holland és olasz hajóácsok keze által.
A Balaton-Füredi Yacht Egylet 1866-os megalakulása fordulópont volt a sportág életében. Ezt a társulást az a hír hívta életre, mely szerint Erzsébet királyné Balatonfüreden fogja tölteni a nyár egy részét abban az évben. Hogy a királyné ne unatkozzon, a környékbeli arisztokrácia mindent bevetett: Csopakon kastély épült, Siófokon felújították a vasútállomást, a Balaton környéki főurak pedig hajókat hozattak a Balatonra. Bár Erzsébet végül távol maradt, személye igencsak megmozgatta a helyi erőket. A Balaton-Füredi Yacht Egyletet pedig hivatalosan is Erzsébet királyné pártfogolta, s a klub 17 alapítója nagyrészt főúri családok sarja volt. Közülük Batthyány Ödön gróf volt a legkiemelkedőbb, akit az első nemzetközi szintű sportolóként emlegetnek, hiszen már az 1860-as évek elején rangos eredményekkel büszkélkedhetett a vitorlássport terén, egy angol klub tagjaként Szárnyaló Felhő nevű vitorlásával szemben sorra maradtak alul az angol jachtok.
Az első balatoni vitorlásversenyre pedig 1882 augusztusában került sor. Ezen már három nagytestű vitorlás is indult: a Királynő, a Hercegnő és a Mariska, melynek tulajdonosa Richard Young angol hajóépítő volt, a balatoni vitorlásépítés indulása is az ő nevéhez fűződik. 1884-ben megalakult a Stefánia Yacht Egylet, amely Rudolf trónörökös feleségéről kapta a nevét és 25 nagy jachttal, 30 csónakkal és három motoros hajóval rendelkezett. Stefánia főhercegnő kétszer ellátogatott Füredre, melynek emlékét Krúdy Gyula novellája is őrzi.
Az 1880-as évekre már 70 különböző méretű vitorlás szelte a habokat a Balatonon, 1912-ben az Egylet Magyar Yacht Club néven, majd rá egy évre a Magyar Királyi Yacht Club néven működött tovább.
Ezután a két világháború közötti időszakban lendült fel a hazai vitorlás élet, persze továbbra is a tehetősebbek körében. Ennek az időszaknak az öröksége a Kékszalag vitorlásverseny, melyet 1934-ben rendeztek meg először, és idén már 54. alkalommal állhattak rajthoz a balatoni vitorlások!
A kommunista érában a „burzsoá” kedvtelések is tiltólistásak lettek, így a vitorlás sport is háttárbe szorult, a vitorlásklubokat, köztük a patinás Királyi Magyar Yacht Klubot is feloszlatták. A vagyonosabbak a „felszabadulást” után elvesztették hajóikat, és évtizedeken keresztül csak a párt kiváltságosai élvezhették a vitorlázás nyújtotta élményeket. Szép lassan azonban a vitorlázás is bekerülhetett a támogatott sportok közé, Bujtor Istvánnak, vagy ahogyan a televízióból ismerik, Ötvös Csöpinek hála pedig a mainstraimbe is: a tv képernyőkön megjelent a vitorlázás.
Még manapság is sokan tartják úri huncutságnak a vitorlázást. Ennek ellenére számos iskolában, gyerekeknek szervezett nyári táborban lehet a sport alapjait elsajátítani, népszerűsége évről-évre nő. Hazánk tavain ma már közel 10 000 vitorláshajó cirkálhat!
Kedvenc tavunk, magyar tengerünk közepén, egy vitorláshajón ringatózva, tekintetünket a horizontra emelve élhetjük át az igazi szabadság élményét. Lágy nyári szellő, frissítő vízpermet, és körülöttünk a számos legendát őrző táj.